EU & Competition

Cooperation with the Competition Authority and Transactional Institutions in Hungary – Do they Work in Practice?

There are various legal instruments in Hungarian competition law similar to EU law, which provide for decreased fines on infringers of competition law in return for higher levels of cooperation with the Hungarian competition authority.

Transactional institutions in Hungary

In a leniency application a company which provides sufficient evidence to an authority to justify conducting a dawn raid or to prove the cartel may receive full immunity. Full immunity is only available to the first undertaking which makes a satisfactory leniency application. Any subsequent applicant may be granted partial immunity, ie, a reduction of fines in the range of maximum 20 – 50 %; the degree of the fine reduction depends on the rank of the application in chronological order.

Under the newly introduced settlement proceeding1 of 2014, a company receives a 10 % decrease in the amount of a fine if settlement proceedings are successful. The cost is that the company must admit and acknowledge the infringement and waive certain rights, such as the right to appeal the authority’s decision before court.

Undertakings may only apply for leniency in horizontal hard-core cartel cases (eg, cases involving price fixing, market allocation (including bid rigging), and/or fixing of quotas). Leniency may not be obtained in cases of vertical infringements, such as resale price maintenance. Settlement proceedings may take place in both horizontal and vertical restraint cases, as well as in abuse of dominance cases.

Leniency proceedings were introduced into Hungarian competition law as early as 2003, whereas settlement proceedings are only applicable since 2014.

Both institutions are known and widely used in competition law proceedings before the European Commission (“Commission”). There, the undertakings often opt for both options so that a second leniency applicant can also agree to a settlement proceeding, potentially receiving 60 % (50 % from the leniency application and 10 % from the settlement proceeding) of the applicable fine.

Reluctance of companies towards these solutions?

However, in Hungary few applicants have submitted a leniency application to the Hungarian Competition Authority (“Authority”) in the period between 2004 and 2014. Only eight cartel proceedings were initiated by the Authority based on leniency applications. Many of the other leniency applications were safety submissions which were submitted in Hungary, along with several other countries, and which did not result in opening a proceeding in Hungary. There have been settlement proceedings made public so far.

Thus the Authority itself has acknowledged at public events and conferences that the Hungarian system of leniency does not work in practice. This has not changed since the recent amendment of the leniency rules and issuance of a new leniency notice. The Authority has recently indicated that it plans to introduce a special campaign in upcoming months to promote leniency proceedings.

As for settlement proceedings, the Authority has just published a notice containing detailed rules for the procedure to encourage undertakings to opt for settlement proceedings.

It is in the Authority’s interest that more companies resort to these institutions which would allow the Authority (in the case of leniency) to receive evidence sufficient to initiate new cartel proceedings, as well as (in both leniency and settlement proceedings) saving time and resources. Moreover, fewer companies would contest the Authority’s final decisions, because for example in settlement proceedings the right of appeal must be waived.

What reasons could companies have for not resorting to these institutions in Hungary?

For one, there are undertakings which are not aware of these institutions. Alternatively, they are not willing to admit their involvement in an infringement, and instead continue hoping for exoneration. Another reason may be that companies are not entirely familiar with the extent of advantages and disadvantages of these proceedings. For instance, a successful leniency/settlement does not exempt the company from a declaration by the Authority that an infringement took place, and thus other negative consequences of this declaration in the final decision, such as possible damage claims against infringing companies. However, the Hungarian legislature has already taken steps to decrease negative consequences for leniency applicants in the context of damage claims – by incorporating special rights for successful immunity applicants in the Competition Act, and recently by limiting access to the leniency/settlement statements. Moreover, the first steps of transposing the European Damages Directive (Directive 2014/104/EU) into Hungarian law have already been taken, which could further enhance the rights of companies which have successfully participated in leniency and/or settlement proceedings.

An education campaign and a detailed explanation of these institutions at compliance seminars could raise awareness and allow companies to weigh all relevant aspects before deciding whether or not to resort to these options.

If the current rules and the Authority's campaign do not result in an increase in the number of leniency applicants, an amendment to the law may be the consequence (eg, by increasing the "reward" for cooperation), in order to give more incentive to undertakings to cooperate.

1
A Settlement proceeding: Companies which admit participation in certain infringements and waive certain procedural rights may receive a 10% decrease of the fine.

Együttműködés a Versenyhivatallal és Tranzakciós Jogintézmények Magyarországon – a gyakorlatban is működnek?

Hasonlóan az Európai Unió versenyjogához, a magyar versenyjogban is különböző eszközök állnak rendelkezésre, mely értelmében a versenyhatósággal való magasabb fokú együttműködésért cserébe a versenyjog megsértői alacsonyabb bírságra számíthatnak.

Engedékenység alkalmazása esetén az a vállalkozás, amely elegendő bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak (“GVH”) ahhoz, hogy a GVH helyszíni kutatás tartásához előzetes bírói engedélyt kapjon, vagy ahhoz, hogy egy kartell elkövetését bizonyítsa, teljes bírságmentességben (amennyiben ő az első olyan vállalkozás, aki a feltételt teljesíti), vagy a bírság összegének maximum 20 – 50%-os csökkenését jelentő részleges mentességben részesülhet (a bírságcsökkentés mértéke a kérelem benyújtásának kronológiai sorendjétől függ).

Az újonnan bevezetett (2014) egyezségi kísérlet1 alkalmazásával a vállalkozás a kiszabandó bírság összegének 10%-os mértékű csökkentésében részesülhet, ha az egyezségi eljárás sikerrel zárul. A bírságcsökkentés ára, hogy a vállalkozás a versenyjogi jogsértést elismerje, valamint bizonyos jogairól — mint például a versenyhatóság határozatának bíróság előtti megtámadás joga –lemondjon.

Engedékenységi kérelem benyújtására csak versenytársak közötti “kőkemény-kartellek” (árrögzítés, piacfelosztás — ideértve a versenytárgyalási összejátszást -, és/vagy termelési, értékesítési kvóták meghatározása) esetén kerülhet sor. Vertikális versenykorlátozás (pl. viszonteladási árak rögzítése) esetén az engedékenység nem alkalmazható. Ezzel szemben az egyezségi eljárás horizontális vagy vertikális versenykorlátozásoknál, valamint gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén is alkalmazható.

Az engedékenységi szabályozás már 2003 óta érvényben van Magyarországon, míg az egyezségi eljárásra vonatkozó rendelkezések csak 2014 óta.

Mindkét jogintézményt széles körben alkalmazzák az Európai Bizottság (“Bizottság”) előtt folyó európai uniós versenyjogi eljárásokban. Számos ügyben a vállalkozások mindkét lehetőséget igénybe veszik, így az engedékenységi kérelmet másodikként benyújtó kérelmező az egyezségi eljárásban is részt vesz, így együttesen akár a kiszabott bírság összegének 60%-os (50% az engedékenységi kérelem, 10% az egyezségi kísérlet miatt) csökkentésére is sor kerülhet.

A cégek vonakodása ezen megoldásokkal szemben Magyaroszágon

Magyarországon a 2004 és 2014 közötti időszakban csupán alacsony számú kérelmező nyújtott be engedékenységi kérelmet, és a GVH mindössze 8 eljárást indított engedékenységi kérelmek alapján. Az ezen kívül benyújtott engedékenységi kérelmek közül több csak biztonságból került benyújtása Magyarországon, több más országban való benyújtás mellett, és ezek Magyarországon nem eredményeztek eljárásindítást. Nyilvános források alapján még nem zárult versenyfelügyeleti eljárás egyezségi kísérlet alkalmazásával.

A GVH maga is elismerte nyilvános rendezvények és konferenciák alkalmával, hogy az engedékenység a gyakorlatban nem működik az elvárt eredményességgel. Ez az engedékenységi szabályok módosítása, valamint egy új engedékenységi tájékoztató kibocsátása hatására sem változott. A GVH a közelmúltban jelezte, hogy az kampányt fog kezdeményezni az engedékenységi eljárás népszerűsítése érdekében.

Az egyezségi kísérletre vonatkozó eljárás vonatkozásában a GVH a közelmúltban tett közzé egy, az eljárás részletes szabályait tartalmazó közleményt, azt elősegítendő, hogy a vállalkozások éljenek az egyezségi kísérlettel.

A GVH célja, hogy minél több cég vegye igénybe ezeket a jogintézményeket, melyek lehetővé teszik számára, hogy – engedékenységi kérelmek esetén – elegendő bizonyítékot szerezzen kartell eljárások indításához, valamint – engedékenységi kérelmek és egyezségi kísérlet esetén – időt és anyagi ráfordítást takarítson meg. Valamint kevesebb vállalkozás támadná meg a GVH határozatait, tekintettel arra, hogy az egyezségi kísérlet során a fellebbezési jogukról le kell mondaniuk.

Milyen okai lehet annak, hogy a cégek nem szívesen veszik igénybe ezeket az intézményeket Magyarországon?

Minden bizonnyal vannak olyan vállalkozások, melyek nem ismerik ezeket a jogintézményeket, valamint olyanok is, akik nem kívánják elismerni a jogsértésben való részvételüket és helyette reménykednek a felmentésben. Az is elképzelhető, hogy a vállalkozások nem ismerik teljes mértékben ezen eljárásokhoz fűződő előnyöket és hátrányokat. Egy sikeres engedékenységi kérelem, vagy egyezségi kísérlet sem mentesít a jogsértés hatósági megállapításától, sem a jogsértés megállapításának egyéb negatív következményeitől sem, mint például a jogsértésben részt vett cégek ellen indított kártérítési perektől. A magyar jogalkotó azonban már lépéseket tett azért, hogy csökkentse a sikeres engedékenységi kérelmezőket érő hátrányokat az ellenük indított kártérítési perek kapcsán: a versenytörvény már korábban kiegészítésre került a sikeres engedékenységi kérelmezők számára biztosított speciális jogokkal, és nemrégiben beiktatásra kerültek az engedékenységi kérelmekhez, illetve az egyezségi kísérletek eredményeihez való hozzáférés korlátozására vonatkozó szabályok is. Az Európai Kártérítési Irányelv (2014/104/EU irányelv) magyar jogba való átültetését célzó első lépések is megkezdődtek, mely tovább erősítheti az engedékenységet, illetve egyezségi kísérletet igénybe vevő vállalkozások jogait.

A tranzakciós jogintézményekről tartandó tájékoztató kampány, valamint azok részletes bemutatása megfelelőségi (compliance) szemináriumokon növelheti azok ismertségét, és lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy minden lehetőséget mérlegeljenek, mielőtt döntenének azok igénybevételéről.

Amennyiben a hatályos szabályok és a hatóság kampánya nem vezetnek eredményre és nem növelik az engedékenységi kérelmek számát, akár jogszabály-módosítás is indokolt lehet (például az együttműködés "díjának" emelése) a cégek GVH-val való együttműködése ösztönzése céljából.

1
Azon vállalkozások, amelyek meghatározott típusú ügyekben elismerik jogsértésüket és lemondanak bizonyos eljárási jogaikról, 10%-os bírságcsökkentésben részesülhetnek.